A csongradjb.hu játékvezetőket bemutató sorozatában ezúttal Bálint Sándorral bezsélgetett: a nemrég 41. születésnapját ünneplő sípmester főállásban a MÁV-nál dolgozik, mérkőzéseket pedig 1998 októbere óta vezet.
– Tápé – Tisza-Új serdülő mérkőzés volt. Hatalmas eső volt aznap. Eredetileg a tápéi pályán került volna megrendezésre a mérkőzés, azonban a játéktér alkalmatlansága miatt átmentünk az UTC pályára, de ott sem lehetett mérkőzést játszani az időjárási viszonyok miatt, így végül a Szabadság téri pályára mentünk, ahol lejátszották a felek a meccset. Mindkét csapat, jómagam, illetve az ellenőr (Tegzes Miklós bácsi, mindenki tatája) is busszal tettük meg ezeket a távokat. Arra emlékszem, hogy a kapukon nem volt háló. Mondhatjuk, hogy akkor kezdtem a játékvezetést, amikor jól esett. (nevet) A vasút és a játékvezetés is régi álmom volt, hála Istennek mindkét területen sikerült megvetni a lábamat – idézte fel az első mérkőzését.
Mindössze egy, bordányi mérkőzésén akadt, hogy „meleg volt a pite”, de balhék nélkül vezetett azóta.
Ennél több kellemes emléke is akad: egyszer egy néző azt kiabálta: Biztos vasutas vagy, kis barátom, úgy emeled azt a ki****ott zászlót.” (hangosan felnevet)”.
Kedvenc csapata a régi Kun Lajos-féle SZEOL, külföldiek közül pedig az AC Milan, a Barcelona és a Schalke 04.
– Fiatal kollégáknak azt tanácsolom, hogy minden mérkőzést úgy fogjanak fel, mintha egy BL mérkőzés lenne. Csak akkor van reális esély arra, hogy egyszer valóban eljussanak egy EL vagy BL mérkőzésre, mint játékvezető, ha sikerül fenntartani ezt a mentalitást. A focit szeretni és imádni kell, akkor könnyebb és jobb minden. A játékvezetés olyan, mint a papi szolgálat, örök életre szól – zárta.
Fotó forrása: csongradjb.hu