– 2020 egy igazán eseményteljes év volt a labdarúgás szempontjából, sok minden történt az idei esztendőben. Hogyan tekint vissza a mögöttünk hagyott évre?
– A magyar labdarúgásnak szép emlékű, nagyon sikeres éve volt 2020. Talán kevesen gondolták, hogy oldalágon kijutunk az Európa-bajnokságra, azt pedig biztos még kevesebben , hogy meg tudjuk nyerni a Nemzetek Ligája B csoportját, egy török, orosz, szerb válogatott ellenében. A magyar válogatottnak eddig nem volt szokása nyerni menni Moszkvába és Belgrádba, S akkor még nem is beszéltünk a Fradi bravúros BL szerepléséről. Ezeket a sikereket a helyén kell kezelni, most kell szerénynek lenni, de tudatosítanunk kell azt, hogy az elmúlt tíz év labdarúgásunkba fektetett energiái, forrásai és elvégzett munkái vezettek ezekhez az eredményekhez. A magyar labdarúgás vezérkara meg is köszönte az amatőr labdarúgás hozzájárulását a sikerekhez én is – ez úton – köszönöm meg Csongrád-Csanád megye amatőr klubjainak labdarúgóinak, sportvezetőinek, edzőinek, szurkolóinak a 2020-as évben a labdarúgásért végzett szolgálatát!
– Sajnos nem csak örömet hozott 2020, amely a koronavírus miatt teljesen átírta az életünket. Miképp hatott ez a megyei igazgatóságra?
– A pandémia elsősorban az embereknek okozott nehézségeket, sok esetben tragikus egzisztenciális, és/vagy egészségügyi problémákat. Nem a labdarúgásnak és a sportnak kell sírni, panaszkodni, és felsorolnia a veszteségeket. A megyei igazgatóság, a társadalmi elnökségünk, és a csapatok felelősségteljesen álltak hozzá ehhez a nehéz időkhöz. Amikor a sport le tudta győzni a vírust, akkor legyőztük, amikor pedig önmérsékletet kellett tanúsítani, azt is megtettük. A 2019-2020-as szezon olyan volt, mintha nem is lett volna (csak egy csonka fél szezon volt), ezt viszont idén már nem engedhettük, engedhetjük meg magunkat.
– Őszre új helyzet alakult ki, hiszen négy, NB-s osztályban szereplő csapata lett a megyének, és átrajzolódott kicsit a megyei bajnokság térképe is.
– Bizonyos értelemben, és nagyon idézőjelben Csongrád-Csanád megye nyertese volt a járványhelyzetnek. A női NB I-es csapatunk nem biztos, hogy bent maradt volna, ha végigmegy a bajnokság, nagyon rossz állapotban volt akkor a Szent Mihály, amikor a félbeszakadt a bajnokság. Ellentétben a Szeged-Csanád Grosics Akadémiával, akik épp jó szezont futottak, bármi kialakulhatott volna 2020 tavaszából.
Két feljutót tudtunk adni a megyei bajnokságból az NB III.-nak, ez egy nem várt ajándék volt. A versenyrendszerben is rendkívüli időket éltünk, nem voltak igazságos döntési alternatívák, voltak, akik nyertek ezen, és akadtak, akik veszítettek, gondoljunk például a Makó sorsára.
Megyei stratégiánk az volt, hogy nem voltak kiesők bajnokságainkból, viszont a feltöltés intézményét alkalmazta a Verseny Bizottságunk, így felengedve az ambíciókkal rendelkezőket. Utólag is úgy gondolom helyes döntéseket hoztunk. Nagyon sok szép történt velünk: gondoljunk csak a megyeegy újoncára, az Apátfalvára, mely csapat ismét régi fényében ragyog, vagy a másik újoncra a SZVSE II.-re, nagyszerűen megállták a helyüket. Friss hír a házuk tájáról: kihasználva a versenyszabályzat adta lehetőségeket, békében elváltak a vasutasoktól, s a DAFC színeiben versenyeznek tovább.
Nagyon tetszett a Zákányszék feljutása, majd helytállása a megyei II. osztályban, és nagy örömet okozott, hogy hosszú idő után ismét van élő labdarúgás Forráskúton,s a sort folytatni lehetne szinte vég nélkül.
– Mi lehet a megyei I. osztály sorsa? Míg a múltban számtalan, tradícionális klub is szerepelt ebben a ligában, addig manapság már kevesebb, mint 16 csapattal zajlik a bajnokság.
– Egy évvel ezelőtt Társadalmi Elnökségünk stratégiai döntést hozott: 12 csapatos megyeegyet szervezünk 2021 nyarától, a 2020-21-es szezon így egy átmeneti évad. A csökkentett létszámú bajnokság lebonyolítása egy oda-vissza kör után az első hat,- egyfajta felsőházként az érmekért játszik, míg az alsó hat csapat a kiesés elkerüléséért küzd tovább.
A változtatás oka több társ megyében látott szűkölő folyamatok, lásd Békés megyét, ahol e szezonban már nincs is megyeegy. Ezt mi nem fogjuk megvárni Csongrád-Csanád megyében, hiszen a labdarúgó potenciál 12 jó csapatot el tud tartani, 16-ot most már nem. Olyan, évtizedekig megyeegyben szereplő csapatok tűntek el, vagy szorultak háttérbe, mint a Tápé, a Szőreg, a Mindszent, a Móravárosi Kinizsi, a Röszke, vagy a Deszk és a Kiszombor és az Ásotthalom. Egy izgalmas, sok hasonló képességű csapatot tartalmazó megyeegyet képzeltünk el, nagy harcot feljutásért, éremért, bemaradásért. Persze, mi örülnénk a legjobban, ha ezt az elképzelést pozitívan cáfolná meg az élet, és olyan feljutási ambíciók fogalmazódnának meg a megyekettőben, ami nyomás alá helyezne bennünket. Ha lesz, lesznek ilyenek, készen állunk ezeket teljesítésére, azaz a létszámemelésre.
A koronavírus-járvány idején az infrastruktúra-fejlesztés tekintetében hogy áll Csongrád-Csanád megye?
– Minden évben éppen a csfoci.hu jelenteti meg Molnár János úr pályahitelesítést követő beszámolóját megyei fejlesztéseinkről. Büszkék lehetünk az elmúlt tíz évre, mert Csongrád-Csanád megye a pályaépítési és a pályarekonstrukciós programokban is hosszú idő óta élen áll a megyék közötti versenyben. Zárójelben jegyzem meg, volt is honnan fejleszteni, fejlődni. Azonban nem fog eljönni olyan idő, amikor elégedetten hátra dőlhetünk,mindig lesznek sürgős,és fontos fejlesztési feladataink. Bízom benne, hogy 2021 e téren egy nagy lendületű év lesz. Nagy szükségünk van öltözőre Nagylakon és Szőregen, és szeretnénk egy Budapest-program mintára, egy Szeged-progamot beindítani, ami azt jelentené, hogy elsősorban nagypályákat, ezen belül műfüveseket szeretnénk létesíteni a megyeszékhelyen. Óriási pályahiánnyal küzd a város! Az előkészítő tárgyalások már folynak.
– Végezetül, mit vár 2021-től? Milyen tervei vannak az igazgatóságnak a következő évre?
– Nézők nélkül a sportélet,beleértve az amatőr futballt is semmit sem ér. Ha nem bíznánk abban, hogy hamarosan elmúlnak a koronavírus okozta problémák, akkor nem lenne értelme folytatni. Biztos vagyok benne, hogy a tavaszi szezont már nézők előtt tudjuk lejátszani, hiszek a védőoltásokban és annak pozitív társadalmi hatásában. Lesznek veszteségeink, ezt mindenki tudja. Sok ifjú futbalistát elveszthetünk, olyan gyerekeket, akik ezekben a hónapokban abbahagyták a rendszeres edzéslátogatást, és nem térnek vissza közénk, elrabolja őket a virtuális világ. Azok a klubok, akik ezekben a hónapokban is – bármilyen módon – gondozták közösségeiket, jobb helyzetben lesznek.
Több olyan klubunk volt, akik novemberben akkor sem vállalték fel a mérkőzéseiket, ha látszólag tudtak volna játszani. Nekik sűrű lesz a tél vége, tavasz eleje programja. Ez egy ilyen időszak, a járvány után rendezni kell a sorokat.
Új feladataink is lesznek jövőre: sajnos a megyei női labdarúgásban komoly veszteségeket szenvedtünk el 2020-ban, jelentős mennyiségű energiát,figyelmet fogunk a szakágra szánni 2021-ben, gyorsan vissza szeretnénk jutni a 4-5 évvel ezelőtti prosperálásig. A megyei labdarúgás életében előtérbe kerül majd a kispályás labdarúgás, mégpedig a klasszikus, tömegsport-szinten működő, baráti, munkahelyi kollektívákat megcélzó módozat. Rengeteg kispálya van a megyében, így ha erre kellő mennyiségű forrást, és szervező energiát tudnánk fordítani, akkor akár egy megyei versenyrendszer is kinőhetne az elképzelésből.
Természetesen ezt a meglévő – magánszervezésben működő – bajnokságok tiszteletben tartásával, sőt, segítésével képzeljük el.
Minden olvasónak egy klasszikus idézettel kívánok boldog új évet:
„Egy ital, egy nő, Nobel-díj, pénz, pompa, csillogás – ez mind szép, de egy gól a bal felsőbe – az az igazi”