Július 14-én – a tervek szerint – már elkészülnek a 2023-24-es szezon sorsolásai a Csongrád-Csanád Vármegyei bajnokságokban, a következő szezonban is 12 csapattal zajlik az élvonalbeli küzdelem, az alacsonyabb osztályokban pedig csökken a mezőny. Hamarosan minden, bajnokságban résztvevő település rendelkezhet öltözővel, miközben futsalban szakágban szeretne előre lepni a megye: mindezekről Nógrádi Tiborral, az MLSZ Csongrád-Csanád vármegyei igazgatójával beszélgettünk.
– Nemrég véget ért a 2022–2023-as szezon, hogyan összegezné a mögöttünk hagyott bajnokságot?
– Ez már a tizenharmadik szezon, melynek részese lehettem, ahogy mindegyik, úgy ez is más volt mint a többi. Két fő jellemzője volt ennek a szezonnak. Az egyik, hogy debütált a tizenkét csapatos, rájátszásos megyei I. osztály, amely igen megosztó volt, sok kritikát, de sok elismerést is kaptunk miatta. Érdemes távolabbról is megnézni a történetet: A cseremegyés játékvezetők rendre hangsúlyozták, hogy nálunk jó színvonalú bajnokságban dolgozhattak.
A 12 csapattal a fő célunk a fenntartható létszámú bajnokság, valamint az ehhez társuló ambíció növelés volt. Fontos kiemelni, hogy hosszú évek után most voltak először kiesők az osztályból. A megye I. ambíció növelése a megyekettőben is jelentkezett, ezt mutatja, hogy csábító a megyei élvonal. Négy-öt csapatról tudtunk, akik a felkerülést tűzték célul zászlajukra, közülük hárman fel is jutottak. A Szeged-Csanád Grosics Akadémiától is kaptunk pozitív visszajelzéseket, segítette őket ez a lebonyolítási forma, hogy felkészülten érkezzenek az osztályozóra, amit a legjobb statisztikájú bajnok, a Fejér megyei élcsapat ellen vívtak, majd jelentős előnnyel abszolváltak is, ez is visszajelzés a megyei bajnokságunk színvonalára. A kritikákat őszintén fogadjuk, mindig elgondolkozunk rajta, van-e mód a változtatásra. Mindenki higgye el, nekünk okozna a legnagyobb örömöt, ha tizenhat erős csapattal, egy kétfordulós bajnokságot tudnánk rendezni. Erre most kevés esélyt látok, főleg, ha számba vesszük azokat a csapatokat, akik tradicionálisan a megyeegyben szerepeltek, jelen pillanatban vagy megszűntek, vagy alsóbb osztályban működnek. A teljesség igénye nélkül gondolok itt: Tápéra, Szőregi Rákóczira, Kistelekre, Móravárosi Kinizsire, Csongrádra, Mindszentre, Röszkére, Kiszomborra, Csanádpalotára, és Zákányszékre – mindenesetre ha ők megyeegyes lehetőséggel bírnának, akkor nem lenne kérdés a lebonyolítási forma. Említettem, hogy két meghatározó jelenséget szeretnék kiemelni 2022/23-as idényből. A másik, hogy sajnos soha nem volt akkora fluktuáció a csapatokban, mint most. Ebben önkritikát is kell gyakorolnom, mert eddig az volt a divat, hogy megpróbáltuk feltölteni a versenykiírás által determinált létszámig az alsóbb osztályokból a bajnokságainkat. Így több olyan csapat került fel, akik azután nem tudtak befejezni a magasabb osztályt, így a későbbiekben megszűntek. Soha nem látott visszalépés és csapatvesztés volt idén, az összes bajnokságból 16 csapat lépett vissza. Ez tarthatatlanul nagy szám, éppen ezért létszámcsökkentést határoztunk el a 2024-25-ös szezonban a megyei II. és III. osztályokban is. A bajt csökkentette, hogy a játékosok máshova koncentrálódtak és vannak újjáalakult csapatok. Itt jegyezném meg, hogy a megye nagy veszteségként élte meg a Makó visszalépését az NBIII-ból, ez egy olyan hátrányt okozott a makói, és a csongrád-csanádi labdarúgásnak, amelyet nem lehet egyik pillanatról a másikra korrigálni, nagyon sajnálom a történteket. Tizennégy-tizennégy csapatra tervezzük a 2024-25-ös szezontól a megyei II. és III. osztályt, ezt készítette elő az idei versenykiírás. A játékengedélyek száma évről-évre stagnál, idén ez a szám nagypályás labdarúgással és futsallal együtt 9342 db.
– Beszéljünk egy picit a pozitív példákról is.
– A Pázsit és az Öttömöst mindent megtett, hogy be tudják fejezni a bajnokságot, ez előbbinek sajnos nem sikerült. Öröm, hogy nem szűnt meg a labdarúgás a Pázsit utcában, hiszen egy Megye IV. nevezést adtak be. Minden köszönet nekik azért, hogy amikor végveszélybe kerültek, akkor sem a könnyebb utat, a feladást választották. Egy szubjektív vélemény: nekem nagyon szimpatikus volt a Deszk megyeegyes csapata, kiemelkedőnek ítélem meg Csordás József edző szezonbeli munkáját, nem csak szakmailag emberileg is. Kívánom, hogy minél hamarabb kerüljenek vissza a megyeegybe, hiszen egy sok, helyi fiatallal tűzdelt csapatot építettek fel. Ez egy olyan út, ami mindenkinek példaként kell, hogy szolgáljon. A végveszélyből menekült meg a Maroslele tavasszal, ebben döntő szerepet vállalt Drimba Tibor polgármester úr, aki játékosként visszatért a futball világába, és a létszámhiánnyal küzdő futballcsapat élharcosává vált. Polgármester úr munkássága is egy óriási közösségi példa. Szintén a pozitívumok közé tartozik, hogy Ambrózfalván újjáéled a futball, és a következő szezonban már ismét lesz elő foci a településen. Öröm volt nézni a balástyai labdarúgást, annak szélességi és mélységi fejlődését, hadd említsem meg a frontember nevét, Fodor Tamás elnök urat. Természetesen a pozitívumokat még sokáig lehetne sorolni, elnézést kérek azoktól, akiket most kihagytam.
– Térjünk át a megyei labdarúgás körülményeire: számtalan fejlesztés ment végbe az elmúlt időszakban Csongrád-Csanádban, hogy áll most az infrastrukturális helyzet?
– Az elmúlt tíz évben Csongrád-Csanád vármegye fel tudta számolni a több évtizedes lemaradását, sőt sok vármegyéhez képest jelentős előnyre tettünk szert, mind az öltözőépületek, mind a biztonsági szabályozások, mind a műfüves pályák darabszámában. Akár labdarúgó létszámra, akár lakosságszámra vetítve, a beruházási versenyt az elmúlt tíz évben rendre megnyertük. Ez kulcskérdés, ha a megyei labdarúgás hosszútávú jövőjéről beszélünk. Ezek a beruházások meglesznek tíz-tizenöt év múlva is, szolgálva az akkoriakat. Az amatőr labdarúgásban továbbra is az infrastruktúra a legfontosabb. Most forrásszegény időszakot élünk, – azt mondják, hogy egy szervezet akkor tudja igazán megmutatni az erejét, amikor rossz idők járnak – mi ebben a rossz időben is meg tudtunk felelni a beruházási terveinknek, amit magunk elé célul tűztünk, jelenleg három komoly fejlesztés folyik. A megye egyik legrégebb műfüves pályáját, a sándorfalvit sikerült felújítani, amely már oly mértékben elhasználódott, hogy szinte alkalmatlan volt a játékra. A Kertész utcai pálya két ütemben való felújítása is megkezdődött, ez egy régóta vágyott, és nagy szükséggel bíró beruházás, hiszen egy 70 ezres városrész, Újszeged egyetlen labdarúgó-klubjáról beszélünk, a Kisstadionon kívül pedig ez az egyetlen pálya van a városrészben. Köszönet mindazoknak, akik ezt felvállalták, így Pálfy Zoltánnak, Gidai Sándornak és a klub új tulajdonosának, Keresztúri Istvánnak. Átadás előtt van a csengelei öltöző építése. A következő évre is megvannak a terveink, a tiszaszigeti műfüves pálya befejezése kulcskérdés, eddig a megyében amilyen beruházást elkezdtünk, azt mindig be tudtuk fejezni. A következő években szeretnénk azon a három helyszínen is öltözőt létrehozni, ahol jelenleg ez még nem áll a sportág rendelkezésre. Dócról, Nagylakról és Mártélyról beszélünk, ahol egy típusterv alapján, három hatvan négyzetméternyi kulturált tégla öltözője lesz településeknek. Az egyeztetések folyamatosak a polgármesterekkel, klubelnökökkel, ha ez sikerül, akkor a megyében mindenhol lesz öltöző a futballpályák mentén.
– Ha létesítmények és kiszolgálás, akkor rendezvények: ebből pedig egy top esemény is kijutott a szezonban Csongrád-Csanádnak, hiszen Szegeden, a Pick Arénában rendezték a Sípmester fesztivált.
– Hatalmas elismerést kapott a játékvezetői bizottságunk és az igazgatóságunk a játékvezetői közösségtől a Sípmester fesztivál januári megrendezése miatt. A Pick Aréna olyan lehetőséget biztosított, amely az országban sehol sem áll máshol rendelkezésre, hiszen egyszerre két pályán rendezhettünk mérkőzéseket. Persze, mást is hozzá kellett tennie a játékvezetői bizottságnak, hogy ezek az elismerő szavak Csongrád-Csanádba jöjjenek. A játékvezetői létszámunk folyamatosan növekszik, talán az egyetlen olyan megye vagyunk, amely nem szorul importra játékvezetők terén: sőt, exportáljuk is a játékvezetőket. Sajnos a csapatok és a játékvezetők közötti kommunikáció nem javult, úgy gondolom, mindkét félnek van mit tennie a változás érdekében.
– Ahogyan egy szezon véget ér, szinte rögvest elkezdődik a következő idényre való felkészülés. Mit lehet tudni a következő idény előkészületeiről?
– A mai labdarúgásban az a fogalom nem ismert, hogy nyár. Ahogy befejeződik egy szezon június elején, július közepéig az éremátadások és a hősök megünneplése következik, idén például a dóci aranyérem átadása lesz az utolsó esemény július 15-én a falunapon. Igazgatósági szinten, és klubszinten is már februárban elindul a következő idény szervezése. A nevezési határidő június 30-án lezárult, a következő két hét a nevezések feldolgozásával telik, majd a bajnokságok megszervezése következik. Törekvésünk, hogy minél hamarabb kész legyen a sorsolás, hiszen ezután tudják a klubok a saját időrendjüket is elkészíteni. Csongrád-Csanád Vármegye szinte mindig a legkorábban készíti el a sorsolásokat, az idei tervünk, hogy a versenynaptár a jövő hét elejére meg legyen, majd július 14-én meg is ejtenénk az összes bajnokság, valamint a magyar kupának sorsolását. A csapatoknak július végéig lesz lehetőségük megadniuk a hazai időpontokat, így augusztus elején végleges sorsolással szeretnénk rendelkezni. Ki kell emelnem, nagyon büszkék vagyunk a Nemes István Csongrád-Csanád vármegyei kupára, a csapatainkra, akik komoly ambíciókkal vesznek részt a sorozatban. Ennek köszönhetően négy plusz egy csapat lehet ott az idei főtáblán. A Tiszasziget, az FK 1899 Szeged, az Algyő és az SZVSE, valamint még az NB III-as csapata jogán a Makó került fel az augusztus 5-6-án esedékes főtábla első fordulójára, amely már komoly pénzdíjakért zajlik. Meglepő és jól eső módon az elmúlt hetekben több olyan klub is lenyilatkozta, hogy szeretne a főtáblára kerülni, melynek eddig ez nem célja volt.
– Zárásként beszéljünk a többi szakágról, a női labdarúgásról, valamint a futsalról.
– A női szakágban továbbra is rengeteg potenciál van. A 2022-23-as szezonban a megyeegyben szereplő klubok számára kötelezővé tettük a női utánpótlás csapat versenyeztetését, ezzel egy-két évvel megelőztük azt az időt, amikor az országban mindenhol kötelező lesz a megyeegyes csapatok számára a női csapat indítása. Korrigáltuk azokat az elképzeléseket, amelyek nem váltak be, átalakítottuk a megyei női versenyrendszert, ez hosszútávon fenntartható lesz, és igazodik az MLSZ trendjéhez is. A fiatalabb korosztályban U14-ben és U16-ban írtunk ki bajnokságokat, felette csökkentett pályás női felnőtt verseny zajlik. A hölgyeknél még várunk további csapatszám növekedést. Az utánpótlás futsalban sikeresen visszatért a tornarendszerű bajnokság, ebben (akárcsak az infrastruktúrában, vagy a női labdarúgásban) a megyék közötti élmezőnyhöz tartozunk a csapatszámokat, a játékengedélyeket és a tornákat tekintve. Ez jelentősen túlmutat a futsalon, hisz nem maradnak edzés, program nélkül a csapatok, ez a közösségépítésben és a játékosok megtartásában is nagy jelentőséggel bír. Egyetlen fehér folttal rendelkezik a megye a Nemzeti Bajnokságban sem férfi, sem női szakágban nincs Csongrád-Csanád Vármegyei csapat. Ennek felszámolásán dolgozunk.