
A fináléban az esélyesebbnek tartott Észak-Ciprus volt az ellenfél: a 90 perc nem hozott gólt, így végül büntetőrúgások döntöttek a világbajnoki aranyéremről. – Az észak-londoni döntőben fantasztikus hangulat volt, több száz magyar jött ki a meccsünkre, de legalább ennyien szurkoltak az ellenfelünknek is. Mondtam is a srácoknak, ez a meccs csak a miénk lehet. Mi egy stabil védekezésből próbáltunk kontrákra építeni, de sok pontatlanságot követtünk el. A büntetőpárbajban 3-2-re nyertünk, a kapusunk három büntetőt kivédett. A színvonalat az NB II-höz tudnám hasonlítani, több olyan játékos is volt, aki a Serie A-ban, vagy a magyar válogatottban is pályára lépett már – tette hozzá a SZEOL védője.
Lászik Milánnak nem jól sikerült a klubidény, hiszen csapatával, a Mórahalommal búcsúzni kényszerült az NB III-tól: a Londonban megrendezett tornán azonban valamelyest feledhette a keserű szezont. – Nagyon-nagy élmény volt, a torna mindegyik meccsét jó hangulatban játszhattuk. Úgy érzem, megfelelő volt a teljesítményem, minden meccsen próbáltam a maximumot kiadni magamból. A döntőben volt egy nagy helyzetem, de sajnos rosszul vettem át a labdát, így a védő közbe tudott avatkozni, és nem lett belőle komoly lehetőség – értékelt Lászik Milán.
A homokhátiak bekkje szintén kiemelte: a finálén nagyon sok néző és rengeteg újságíró volt jelen, tele volt a stadion, mind a magyar, mind a ciprusi közönség buzdította a csapatokat. – Nagyon jó élmény volt ilyen közönség előtt játszani. Óriási volt megnyerni a tornát, majd a szurkolókkal közösen ünnepelni és énekelni a himnuszt. Büszkék voltak ránk, hogy a magyarok nyerték a tornát és ezzel örömet szerezhettünk nekik Londonban – zárta Lászik Milán.


Fotó forrása: Getty Images